Elég nehezen, de azért biztosan közeleg a tavasz és ilyenkor ösztönösen érezzük a télen összegyűlt, lerakódott "mérgek" kipucolásának igényét. Légiességre vágyunk, kívül-belül. Ismered az érzést?

   Gretchen Rubint régóta szeretem, a könyvei mindig megmotiválnak. Pár éve a Boldogságterv és a Happier at home című könyveiben leírt módszere alapján jó pár régóta dédelgetett célomat megvalósítottam. (A módszer lényege, hogy minden hónapban más-más életterületre koncentrál, azon belül 3-4 konkrét célt kitűzve. Működik!)  

   Saját "boldogságtervének" jegyében egy teljes hónapot szánt az otthonában lévő rendetlenség felszámolására, azaz lomtalanításra. Tudta, hogy a tárgyi környezet kihat a lelki nyugalmára és rendezett életre vágyott. A végén annyira belejött a szanálásba, hogy még a kacatokat is kategorizálta: 

• nosztalgiakacat (régi emlékek)
• kiárusítási kacat (amiket nem lehet nem megvenni, aztán egyszer sem használjuk)
• mankókacat (amiket használunk, de nem kéne, pl. kinyúlt pólók)
• "egyszer majd" kacat 
• bűntudatos vásárló kacatjai (amiről utólag jövünk rá, hogy nem volt jó döntés megvenni) stb.

   Na, ennyire azért nem kell tudományosan szortíroznunk.:) Elég ha feltesszük magunknak a következő kérdéseket, ha hezitálunk, hogy egy bizonyos tárgy/ruha menjen-e vagy maradjon:

•    Ha most költöznék, magammal vinném?
•    Ha most vásárolgatnék, megvenném?
•    Használtam az elmúlt 2 évben? 

   Ha a válasz egyértelmű NEM és úgy döntünk, hogy menjen, a további sorsáról is döntést kell hoznunk: kidobjuk, eladjuk, újrahasznosítjuk, odaadjuk másnak (ajándékként, adományként) stb.

JÓ TANÁCS: Ha a lustaságunk nem visz rá, hogy lomtalanítsunk, motiváljuk magunkat azzal, hogy ismerősök, rászoruló családok nagyon boldogok lehetnek a mi nem használt cuccainktól. Illetve ha eladjuk őket, gyűjthetünk egy kis zsebpénzt. És a lakásunk is tágasabb lesz (de a szekrényeink biztosan). Mi pedig egy kicsit fellélegezhetünk...

Egy kis segítség:

FOLLOW ME